A szelleműzés egyik legrégibb említése a Bibliában fordul elő, bár a gonosz eltávolításának szertartása minden kultúrában jelen van. A Római Katolikus Egyház a legismertebb intézmény, amely szelleműzőket használ.

A III. században Cornelius pápa azt írta, hogy a Római Egyház ötvenkét szelleműzőt használ – ez a szám megegyezik a ma is alkalmazott szelleműzők számával.Rengeteg félreértés van akörül, hogy mi is az a szelleműzés. A szelleműző egy "Római szertartás" nevű rituálét hajt végre, melynek célja a Sátán és a gonosz szellemek kiűzése a megszállt személyekből, helyekből vagy tárgyakból. A szertartás része szenteltvíz, imák és szent ereklyék használata. Világszerte sok kultúrában használnak hasonló rítusokat.

Kínában a szelleműzést Wutu rituálénak nevezik, és általában fiatal férfiak hajtják végre. Meglehetősen veszélyes. A rítus része egy transz médium, és egy istenhegy-oltár építése. Hét férfit befestenek különböző istenek jegyeivel, majd azok bemutatják a szertartást. A rítust minden évben megismétlik, hogy megakadályozzák a gonosz visszatértét.