Csípőtől felfelé gyönyörű, hosszú hajú nők, csípőtől lefelé pedig haltestük van. A tengerészek és halászok évszázadok óta mesélnek a sellőkről. Az első “találkozásra” Asszíriában került sor Kr. e. 1000 táján. A sellőt leggyakrabban úgy képzelik el, hogy egy kövön ül, és egy tükörben csodálja magát. Egyes sellők jóindulatúak és teljesítik az őket megsegítő tengerészek kívánságait. De sok tengeri vándor számára a sellővel való találkozás balszerencsét jelentett, vihar vagy hajótörés előjelének bizonyult. Arról is szólnak történetek, hogy a sellők elbűvölő énekükkel a zátonyokra csalogatták a tengerészeket, ahol azok hajói darabokra törtek