Kis méretű, gyorsan mozgó fénylabdákként vagy –golyókként írták le őket, melyek körülvették a gépet. Egyes pilóták úgy hitték, az ellenség küldte őket a megzavarásukra.

Az első jelentések egyike 1943 októberéből származik, amikor egy amerikai B-17-es a németországi Schweinfurt felett repült el. A bombatámadás alatt több tucatnyi ezüstös korong jelent meg körülötte. A korongok kb. 2,5 cm vastagok és 10 cm átmérőjűek voltak. A legénység egy tagja látta, amint az egyik korong nekiütközik a gép farkának, de ez semmilyen hatással sem volt a repülőgépre.

Egy évvel később, egy Szumátra felett repülő B-29-es bombázót vörös, lüktető gömb követett. Állandóan gép jobb szárnyánál tartózkodott, és 337 km/h-s sebességgel követte a repülőt, majd derékszögben elkanyarodott, és sebességét fokozva eltűnt.

Szövetséges, német, és japán pilóták tucatjai tettek jelentést a foo fighterekről. Donald Menzel, egy kétkedő tudós a jelenséget csak a fény játékának tartotta, de ez nem magyarázza azokat az eseteket, amikor a foo fighterek kézzel fogható, konkrét nyomokat hagytak a gépeken. A foo fightereket a XX. század legizgalmasabb UFO-i között tartják számon.